Ez a hely olyan negatív... miért van az hogy akárhányszor itthon vagyok mindig negativitás reménytelenség tehetetlenség és sötétség vesz körül???
tessék itt egy élet:
30 év körül. válás. gyerekkel elköltözés. de hamar lakás. munka. eddig szép. jön a szerelem. megy a lakás és a munka. lett másik de nem az. a férfinek lett egy gyereke. persze nem tőle. huzavona sok. megcsalások. de a végén felneveli az idegent. és most az élete? reggel kelés iránya munka. este haza hullán. nincs pénze. egyedül van. már csak ritkán látja a férfit. egy házban él ami nem az övé. csak a kölcsön. a férfi nem sokára már nem lesz munkaképes. a jövő kilátástalan. lassan 50 évesen...
Mikor megkérdeztem tőle, hogy boldog vagy? Őszintén mosollyal mondta, hogy IGEN. Ez az élet.
Háth felteszem a kérdést valóban az?
aztán timothy learyval együtt küldött el a picsába.
És én vagyok a fasz. hiszen hogy is lehetne puhává köpülni azt ami az évek során kő keménnyé vált? persze csodák még vannak. de aki nem hisz benne annak nincs. annak remény sincs és valóban ennyi az élet. háth a válasz igen én vagyok a fasz. máson kéne fáradoznom.
és most azt mondaná miért vagy szomorú? nem lehet megváltani a világot? sokminden van ami még ennél százszor is rosszabb háth sírj inkább azért.
2009. december 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése