ventimille

RÉSZLET A NAPLÓMBÓL
09. 09. 25.

ÖNFELETT BOLDOGSÁG

Itt maradtam....
...Az estét nem egyedül töltöttem. Összetalálkoztam német hippikkel. Sebastian és Janes. Svájcból jöttek, ráadásul gyalog. Őröltek. Mutattak fényképeket. Basszus azok a helyek ahol ők jártak. Régen úton lehetnek. Aztán innen mennek tovább spanyolba. Velük töltöttem az éjszakát. Egész jól megértettük egymást. Azaz én őket. =) Este jól berugtunk, és tökéletesen ejtik magyarul, hogy "szar részeg". =) Sikerült megnéznem a naplementét és pont akkor ébredtem fel amikor kelt fel a nap. Nagyon szép, főleg a naplemente. Mikor Joeval néztük az "Út a vadonba" c. filmet, még nem értettem mit jelent: "A boldogság nem ér semmit, hogy ha nincs kivel megosztani." Sokkal jobb volt velük tölteni az éjszakát, mint egyedül. Persze nem mindegy kivel. Érdekes ez a része...

[második lecke]
Soha ne egyél medvetalp kaktusz gyümölcsét!! Magasan van szúr és nemfinom!!!

...Itt maradtam még egy éjszakára....
...Boldog vagyok...
...Visszatérve az előző témára: "A boldogság nem ér semmit, hogy ha nincs kivel megosztani." Nem ezt mondom. Jó lenne egyedül... Mert szárnyalhatna a gondolat, DE! csak egy kis ideig jó a magány. És a boldogságot is csak akkor tudod őszintén megosztani, ha olyan van melletted akit legalább kedvelsz... [tiszánfogad] Mondjuk Huxley szerint...
"Együtt élünk cselekszünk, reagálunk egymásra, mégis mindig egyedül vagyunk."
DE ezt az elméletet is megdöntöttük szelettel [persze relativ mint minden] Ohm. Ő is mennyire hiányzik. Néha megszűnik a távolság és eljut a gondolat. olyankor mosolygok. Vajon látja amit én látok? Hallja a tenger morajló hangját?

Átjöttünk egy másik helyre. Itt homokos a tengerpart. Sokkal szebb. Teljesen más színű a naplemente. Rózsaszin, de mégsem otthoni. Barna horizont. Meleg homok. Vörös hegy. 2nap csak. Hihetetlen szabadság. Oh mennyire jó lenne itt a tengerparton lemenő napfényben, félhomályban TŰZzel játszani.. De talán ennek is eljön majd az ideje.. Érzésekről írni most.. felesleges. Nem lehet átadni. A másik viszont. Lassan 24 órája a két fiúval vagyok és érdekes mennyire jól megértjük egymást. szavak nélkül IS AKÁR. Ebből is látszik néha mennyire nincs jelentőségük a szavaknak.

"A BESZÉD ÜRES"